Zsálya

A mintegy 700 fajjal a zsálya (Salvia) nemzetség a legnépesebb az ajakosok családjában. Fajai elsősorban Dél-Európában, a Földközi-tenger mentén honosak, de az egész Földön elterjedtek. A szürkén molyhos évelő félcserje rizómája csavarodott tengelyű, elvékonyodó, majd gyökérben folytatódik. Szára 50-80 cm magas, négyszögletes, az idősebb, fásodó szár elágazó, szürkésbarna párával fe-A fiatal hajtások lágy szárúak és molyhos szőrnek. A levelek keresztben átellenesen állnak, lándzsásak, lemezük, széle egyenetlenül aprón csipkés. A tőleve-lek hosszú nyelűek, a középső szárlevelek, nyele rövidebb, a legfelsők ülők és murva-szerűek. A levélnyél és a levéllemez is szürkén molyhos, az idősebb levél a felszínén kopaszodó. Virágzata 6-8 laza álörvből áll, murvái kihegyezettek, barna hegyűek és korán lehullanak.